Nem Megújuló Energiaforrások Előnyei
- Nem megújuló energiaforrasok előnyei
- Megújuló energiaforrások | Környezetért
- A nem megújuló energiaforrások by Bálint Pataki
A mechanikai energia hasznosításaként már az ókorban is jelen volt, a villamosenergia-szolgáltatásnak pedig a kezdetektől fontos szereplője. Megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Jellegénél fogva szerepe a villamosenergia-ellátás terén elsődleges. A ma ismert trendek alapján fontossága e tekintetben a jövőben is hasonló marad. A lefelé folyó víz erejét már önmagában is felhasználhatjuk elektromos áram előállítására. A nagy vízhozamú és nagy esésű folyók mentén ezért sokszor tározó nélküli vízi erőműveket üzemeltetnek, melyek a rajtuk átzúduló nagy tömegű víz mozgási energiájából elektromos áramot fejlesztenek. A hegyekben gyakran duzzasztó tároló építésével használják ki a nagy magasságkülönbségekből adódó lehetőségeket. A víztömeget azután a nehézségi erő kihasználásával víznyomócsöveken át vezetik le a hegyről. Az alsó szakaszon ez vízturbinákat hajt meg, melyek egy erőmű generátorán keresztül elektromos áramot fejlesztenek.
Nem megújuló energiaforrasok előnyei
- TEOL a Tolna megyei hírportál - Friss hírek, videó, szórakozás
- A nem megújuló energiaforrások by Bálint Pataki
- Suzuki swift 2004 eladó
- HU-GO ELEKTRONIKUS ÚTDÍJSZEDÉSI RENDSZER
- Öntapadós papír a4
- Rx 580 8gb ár
- Éves
- ᐅ Nyitva tartások Amero-r Autóalkatrészkereskedelmi Kft.-Központ | Szőnyi út 39/B., 1142 Budapest
- Másodfokú ítélet elleni fellebbezés
- Magyar celebek - BUBB
Napjainkban az atomerőművekből nyert energia a világ energiatermelésének 7, 4%-át teszi ki. Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. Ilyen energiaforrás a szél-, a nap-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. A megújuló energiaforrások térhódítása figyelhető meg az elmúlt években. Ennek oka a hagyományos energiahordozók mennyiségének csökkenése, a környezetvédelem és ellátás szükségessége, valamint a költségek csökkentése. Napenergia: A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezett energiát napenergiának nevezzük. A Nap által kisugárzott energia töredéke érkezik a Földünkre, mégis az emberiség teljes energiafelhasználásának majdnem 20 ezerszerese érkezik hozzánk. A napenergia hasznosításának két fő útja van: passzív és aktív. Passzív hasznosítás során az épületeket úgy tervezik, hogy a legoptimálisabban gyűjtse be a napsugárzásból származó energiát, ezáltal az épületek fűtési költségeit csökkentik.
A megújuló energiaforrások fajtái A legfontosabb megújuló energiaforrások fajtái a következők: biomassza (bioetanol, biodiesel) geotermikus energia napenergia (napkollektor, napelem) szélenergia vízenergia (árapály-energia, hullám energia) A biomassza kifejezés alatt az olyan növényi és állati hulladékokat, illetve melléktermékeket értjük, melyek energetikailag hasznosíthatóak. A biomassza segítségével kiválthatóak többek között a fosszilis tüzelőanyagok, mivel az elégetett növényi anyag akár már 1 éven belül újratermelődik. Remek megújuló energia, mivel képes megteremteni a fenntartható fejlődés és így az energiagazdálkodás lehetőségét. A geotermikus energia alatt a Föld belső hőjéből származó energiát kell érteni és, gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséggel szolgál. Viszonylag olcsón és könnyűszerrel kitermelhető. A megújuló energia iskolapéldája, melynek h asználata pedig a következőképpen történhet: aktív módon (naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral), passzív módon (hőmegtakarítás által, melyet például az épületek tájolása segítségével lehetünk képesek elérni) A szélenergia felhasználása rendkívül gyorsan és sokat fejlődött az elmúlt években, úgy is mondhatnánk, hogy a megújuló energiaforrás-kinyerést illetően a legnagyobb kapacitásbővülést sikerült elérnie.
Megújuló energiaforrások | Környezetért
Becslések szerint 2030-ig megduplázódik az igény a földgázra. Ennek oka elsősorban az, hogy a fosszilis energiahordozók közül a földgáz felhasználása a legkevésbé káros a környezetre. A földgáztermelésű erőművek gyors terjedésének köszönhetően ennek az energiahordozónak az igénye néhány év múlva a négyszerese lesz a mainak. Atomenergia Az atomenergia gyakorlatilag az atommagok kötési energiáját jelenti. Az atommagok átalakulása során az atommag energiájának egy része felszabadul és hasznosítható. Kétféle módon szabadítható föl energia: maghasadás során nehéz atommagok hasadnak két könnyebbre, míg a magfúzió során könnyű magok egyesülnek nehezebb, stabilabb magokká. A maghasadás agy magfúzió folyamataiként keletkező hőenergiát – a hagyományos, pl. széntüzelésű erőművekhez hasonló módon – áramtermelésre hasznosítják. A tüzelőanyag leginkább az urán. Több reaktortípus létezik. Elsősorban gáz és vízhűtéses reaktorok terjedtek el. Vannak olyan reaktorok, amelyekben a hűtést víz tölti be, ezeket könnyűvizes reaktoroknak hívják.
Nem megújuló energiaforrások A meg nem újuló energiaforrás és megújuló energiaforrás közti alapvető különbség abban rejlik, hogy míg előbbi olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható. Azonban, ha van is újraképződési folyamata, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik és nem a fogyasztással megközelítő mértékben. Nem megújuló energiaforrás elsősorban a szén, kőolaj és a földgáz. Az emberiség jelenlegi és egyre növekvő energiaigényét a nem megújuló energiaforrások már nem sokáig képesek kielégíteni. Napjainkban még jellemzően ezeket a forrásokat használjuk nagyobb mennyiségben. Szén Növényi eredetű üledékes kőzet. Minősége függ a képződés korától, a nyomás nagyságától, a levegőtől való elzártságtól. A világ szénkészletének eloszlása a kőolajéhoz és földgázéhoz viszonyítva sokkal egyenletesebb. A készletek a becslések szerint 200 évig elegendőek. A szénfelhasználás éves szinten 1, 5%-ot emelkedik, ennek oka elsősorban a fejlődő országok igényei miatt van, de a részarány a többi hordozóhoz képest mérséklődik.
Milyen energiaforrások léteznek? 1. Napenergia. Illetve a Nap energiáját áttételesen hordozó energiák, mint pl. a szélenergia, vízenergia (hiszen ezeket az időjárás ciklusai alakítják, amit javarészt a Nap energiája tart fenn. ) Mi ezzel a probléma? Az, hogy nem egyenletesen áll rendelkezésre. Energiát tárolni meg borzalmasan rossz hatásfokkal és körülményesen tudunk csak. Ráadásul pont akkor akarunk világítani, mikor sötét van, és pont ezért nem is termel egy napelem áramot. Pont ott akarunk fűteni, ahol hideg van, és pont azért van hideg, mert keveset süt a nap. Ráadásul elég hosszú ezeknek a megtérülési idejük, illetve bizonyos energiaforrások eléggé hely és anyagigényesek. 2. Vannak még más relatíve megújulónak mondható energiaforrások, pl. geotermikus energia, ár-apály erőművek. Relatíve egyenletesebb energiatermelésre képesek, de egyrészt lokálisan jelenthetnek kisebb környezeti problémákat. A fő hátrányuk, hogy nem mindenhol állnak rendelkezésre. Pl. az Alpokban se geotermikus energiaforrás, se tenger, óceán nincs, ergo ott nem opció.
A nem megújuló energiaforrások by Bálint Pataki
Felhasználásuk rengeteg olyan problémát vet fel, amelyek nincsenek összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ráadásul tekintve, milyen mértékű a felhasználásuk, mi magunk sem vagyunk képesek őket előállítani vagy akár újrafelhasználni. Mivel a földfelszín felett, vagy alatt csak korlátozott mértékben lelhetőek fel, kitermelésük az idő múlásával egyre költségesebbé, felhasználásuk pedig egyre környezetszennyezőbbé válik.
Magas energiatartalma miatt (kb. 50 – 60% metán) energiatermelésre lehet hasznosítani.
A víztározók így gyakorlatilag egyszerre víz- és energiatárolók. Ezeket az erőműveket éppen ezért víztározó műveknek is hívjuk. A szivattyús tározómű pedig még arra is képes, hogy olyan időszakokban, amikor az elhasznált energiamennyiség kisebb az előállított energiamennyiségnél, a felesleges vizet a szivattyú egy magasabban fekvő tározó medencébe nyomja. Ezzel feltölt egy víztározót, s a felhalmozott vizet akkor használja fel, amikor nagyobb az energiaigény. Geotermikus energia Geotermikus energiának nevezzük, a Föd belsejében radioaktív folyamatokból keletkező, a felszín alatti hőáramban meghatározott szintig feljutó, és ott a kőzetekben tárolódó energiát. Magyarország adottságait tekintve, geotermikus nagyhatalom, Kína után, mi vagyunk a másodikak. Országunk alatt közel 30000 MW hőenergia található, de Magyarország nem él ezzel a lehetőséggel, ennek okát a fosszilis-energia lobbi erőteljes működésére lehet visszavezetni. A Föld belseje 1000-5000 C között mozog, mindenhol van hő, viszont nem mindenhol gazdaságos a termelés.